LAPSZEMLE: A rutin meg az évek (ahogy szokták mondani) nagyon sokat ér a futballpályán is. A PMFC labdarúgócsapata nem véletlenül szerződtette Juhász Györgyöt, a 31 éves belső védő remekül irányítja társait, akik hallgatnak rá. A játékos bizakodóan tekint a piros-feketék szezonja elé, úgy véli, bekerülhetnek az első hétbe.

– Kissé meglepő, hogy nem tavaly érkezett ide, amikor volt pénz, paripa, minden. Mi a csuda vonzotta Pécsre?

– Már tavaly is szóba került, hogy jövök, de akkor nem jöttek össze a dolgok – válaszolta Juhász György, aki legutóbb Makón futballozott, előtte pedig tíz évet húzott le Békéscsabában, amellyel szerepelt az NB II.-ben és az NB I.-ben is, s csapatkapitánynak is megválasztották. – Volt több lehetőségem is a harmadik vonalból, ezt találtam a legszimpatikusabbnak. Pécs olyan, mint Békéscsaba: nagy futballmúltja van, az emberek szeretik a focit, ez nagyon fontos volt számomra.

– Az sem riasztotta el, hogy két héttel a bajnoki rajt előtt nem volt még csapat?

– Tudtam, hogy nehéz lesz, volt is bennem némi félsz. De nem vagyok olyan gyerek, aki megfutamodna, szeretem a kihívásokat, a feladatokat, s egyáltalán nem csípem az állóvizet. Valóban nem egyszerű a helyzetünk, hiszen teljesen új csapatot kell építeni olyan játékosokból, akik az ország különböző pontjairól érkeztek. Az első napokban szinte senki sem ismerte a másikat.

– Ehhez képest nem is muzsikálnak rosszul. Pontjuk még nincs, de mindkétszer csak egy góllal kaptak ki.

– Gyakorlatilag csak egy hetünk volt arra, hogy összeálljunk a rajtra, ennek ellenére nagyon sok pozitívumot kaptam a csapattól. Minden jel arra mutat, hogy a PMFC már ebben a szezonban meghatározó együttes lehet az NB III. Közép csoportjában. Sok tehetséges fiatal érkezett, melléjük nem véletlenül igazoltak le például engem, aki a mentalitásával, tapasztalatával sokat segíthet. Persze, össze kell még érnünk, de az biztos, hogy a szakmai stáb nagyon profi munkát végeztet velünk.

– Az előző szezonban Makón játszott. Miként látta a PMFC és a Tiszakécske bajnoki címért vívott versenyfutását?

– Játszottam mindkét csapat ellen. A Tiszakécskében nem láttam akkora játékerőt, mint a PMFC-ben, száz százalékig meg voltam győződve arról, hogy a pécsiek jutnak fel. Sokkal jobb keretük, sokkal egységesebb csapatuk volt. Egyébként pedig ez a város, ahol ilyen szurkolótábor van, ahol ennyire szeretik a focit, megérdemelne egy NB II.-es vagy egy NB I.-es együttest!

– Talán egyszer lesz az is, ám előbb az NB III.-ban kell helytállni. Mire lesz képes a PMFC ebben a szezonban?

– A rajt előtt azt a célt fogalmazta meg a vezetőség, hogy bent kell maradni. Az eltelt két forduló, és az ellenfelek ismerete alapján úgy vélem, beférhetünk az első hét csapat közé. Amilyen munka itt megy, és amilyen hozzáállással dolgoznak a társaim, ez nem irreális elképzelés.

Szöveg forrása: K. Mayer András/Dunántúli Napló. Fénykép: bama.hu