Február 27-e kiemelten fontos sporttörténeti jelentőséggel bír a pécsi labdarúgás szempontjából.

A PMFC jogelődjének tekintett Pécsi Dózsa SC, mint a Belügyminisztérium kihelyezett tagozata, 1950 augusztusában alakult meg. A lila-fehér mezbe bújtatott labdarúgók az akkori NB III-ba kaptak besorolást, ahonnan aztán az évek múlásával sikerült feljebb kapaszkodniuk.

A focisták az 1954-es évadra már az NB II-ben vitézkedtek, bár ott azért különösebb bravúrra nem futotta az erejükből. A Pécsi Dózsa a végelszámolás után 9. lett, amivel el is búcsúzott a másodosztály Nyugati-csoportjától. Ám ezt követően jött a nem várt fordulat.

A Kőbánya – bizonyos felsőbb döntés alapján – nem kívánt indulni az első osztályban, a Dózsa központjában pedig kapva-kaptak a lehetőségen és a pécsieket hozták visszautasíthatatlan helyzetbe. Akik éltek az ajánlattal, így a város és a megye ismét élvonalbeli labdarúgócsapattal gazdagodott.

A mai szemmel nézve nem éppen sportszerű döntésnek azonban nemcsak a klubnál dolgozók és sportolók örvendtek kifejezetten, hanem a helyi focikedvelők is, akik már nagyon lelkesen várták, hogy csapatuk bemutatkozzon a legjobbak között. Erre egy tél végi vasárnapon került sor, 1955. február 27-én.

A Pécsi Dózsa Tüzér utcai otthonában a több névváltoztatáson keresztül menő, Szombathelyt látta vendégül, 15 órai kezdettel. A sporttörténeti rendezvényen a pécsiek a következő tizenegy játékossal álltak ki a vasiakkal szemben: Krausz – Szőcs, Kocsis, Hegyi – Pleck, Schwara – Grózdics, Lehel, Brada, Keszler, Kresz.

A mára már teljes egészében elbontott és beépített egykori stadionba a hírforrások szerint 10 000 érdeklődő zarándokolt ki. Régen várták már a legerősebb osztály csapatait a szurkolók, akiket nagyszerű élménnyel ajándékoztak meg a pályán remekül debütáló hazai focisták.

A kiváló hangulatú meccs szünetében már 2-0 volt a játék állása, a végére ez 3-0-ra változott. A Pécsi Dózsa történetének első NB I-es gólját Lehel Gyula szerezte a 28. percben, a másodikat a 40. minutumban Kresz Sándor vágta be, a mindent eldöntő harmadik hazai találatot pedig Keszler Mátyás rúgta a 64 évvel ezelőtti nyitány 74. percében.