A PMSC egykori kiváló kapusa, a Portugáliát is megjárt huszonkétszeres magyar válogatott, Dr. Katzirz Béla 69 évesen is dolgozik saját ügyvédi irodájában. Bár a sportban már csak leginkább mint szurkoló van jelen, véleménye azért mindenről van.

Az interjú előtt azt tanácsolták nekem, különösen ügyeljek az időpont egyeztetésére, mert nagyon elfoglalt. Valóban ennyi a dolga?

Igen, ami nem olyan nagy baj. Szeretem a munkámat, amiben nagy segítségemre van a feleségem, aki irodavezető, és akivel már 27 éve dolgozunk együtt. Ha az egészségem engedi nem is gondolok arra, hogy egyszer igazi nyugdíjas legyek. El sem tudom képzelni, hogy egyszer felkelek és nem nézek meg egy jogszabályt.

A foci már nincs benne a mindennapjaiban?

Csak úgy, mint egy szurkolónak. Illetve ez annyiban nem igaz, hogy az MLSZ-nek van egy focisegély alapítványa, aminek a kuratórium elnöke vagyok. Nehéz sorsú játékosoknak segítünk a befolyt büntetéspénzekből. A kuratóriumban együtt dolgozunk Garaba Imrével, Faragó Richarddal és Borbély Zoltánnal.

Játékospályafutása után sosem vonzotta a sport világa?

Dehogynem! Sőt, amikor Esterházy Marci és Tóth Béla érkezett Pécsre, szóltak, hogy igényt tartanának a munkámra. Akkor belekóstoltam a sportvezetői munkába is. De hamar véget ért, mert olyan ellentét volt a pécsi vezetők meg a pestiek között, hogy ott érdemi munkát nem lehetett végezni.

Önről az a hír járja, hogy nem rejti véka alá a véleményét. Emiatt maradt abba az a munka?

Kétségtelen, hogy vannak dolgok, amiket nem tudok képviselni. Azt például sosem tudtam elviselni, ha valaki szándékosan bánt mást, akár testileg, akár lelkileg, mert erősebb, okosabb vagy szerencsésebb nála. Játékosként is voltak ebből problémáim, mert mindig kiálltam azok mellett, akiket megítélésem szerint igazságtalanul bántottak.

A mostani PMFC-ről mit gondol?

Nehéz erről beszélni, mert nem akarok kívülről okoskodni. Inkább általánosságban a magyar fociról tudom azt mondani, hogy sajnos kiveszett belőle az a fajta jó értelemben vett férfiasság, ami a mi időnkben megvolt. Az természetesen örömteli, hogy Pécsett épül, szépül az edzőközpont, mert az utánpótlás nagyon fontos. Azonban én azt gondolom, hogy igazán előre lépni akkor lehet majd, ha a felnőtt csapatot is elkezdik építeni, és nem az NB II. középmezőnye lehet a reális cél. Ne értsen félre senki, ez nem kritika a mostaniakra, mert ügyes gyerekek fociznak a PMFC-ben. A feljebb lépés azonban főleg pénzkérdés. És Pécsre igenis kell egy stadion!

A Szeged ellen játszik ma Vas László csapata. Játékoskorából milyen emlékeket őriz a Tisza-partiakról?

Talán egyszer játszottam ellenük. De az megmaradt, hogy akkoriban jó csapatuk volt. Viszont, ha Szeged, akkor elsőre inkább a kézilabda ugrik be, természetesen a fiam miatt.

Interjúnk a Made in PMFC 2. évfolyamának 18. számában jelent meg, a teljes újságot ITT olvashatja el.