Made in PMFC-interjú: Kilenc éve már, hogy gyakornokként a PMFC-hez került, de alig másfél évvel később már a nagycsapat technikai vezetőjévé nevezték ki. Azóta is a nap 24 órájában intézi a játékosok és a szakmai stáb ügyes-bajos dolgait, szervez, tervez és tartja rendben a papírmunkát. Dávid Roland örülne, ha újabb kilenc év elteltével is ő lenne a PMFC technikai vezetője.

Hogy van ez? Az ember egyszer csak kitalálja, hogy márpedig ő technikai vezető akar lenni?

Nekem mindig is a foci volt a mindenem, így azt azért tudtam, hogy a sportágban szeretnék dolgozni. Sportszervezőként végeztem, így az is világos volt, hogy a focinak inkább ez az oldala az, ami közelebb áll hozzám, nem a szakmai rész. 2013 januárjában, akkor még szakmai gyakorlat keretében kerültem a klubhoz, aztán itt is maradtam. A 2013/14-es szezonban az utánpótlás technikai vezetője voltam, egy évvel később pedig már a felnőtt csapat mellett kerültem ugyanebbe a pozícióba. Azóta is ezt csinálom és élvezem minden percét a munkámnak.

Ami pontosan mi is? Szurkolóként sokszor hallunk a technikai vezetőről, de arról már kevesebbet tudunk, hogy mi a feladata.

Röviden azt tudom erre válaszolni, hogy minden, de elsősorban a csapat nyugodt és zökkenőmentes működést biztosítom. Hiszen a szakma összeállítja az edzéstervet, utána az már az én feladatom, hogy a pálya szabad legyen akkor, amikor szükség van rá, és hogy a játékosok is értesüljenek erről. Nekem kell megszerveznem az utazásainkat, és ha szükséges, akkor a szálláshelyet is. Az átigazolási időszakokban az új játékosok papírjait nekem kell intézni, az MLSZ-szel én tartom a kapcsolatot folyamatosan. Emellett pedig a futballisták minden problémájukkal engem keresnek, amire legtöbbször nekem kell megoldást találni.

Nehéz a játékosokkal?

Olyan ember vagyok, aki mindig igyekszik megtalálni a közös hangot másokkal, ez a munkámra is igaz. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hiszen remekül kijöttem a múltban és kijövök most is a futballistákkal. Nem mondom, hogy nincsenek nehezebb pillanatok, de azokat megoldjuk közösen.

Akadt olyan játékos a PMFC-s pályafutása során, akinek extra kérései voltak?

Ha nem is extra kérés, de például Dimitar Makrievvel nem volt egyszerű házat keresni annak idején. Nem túlzok nagyot, amikor azt mondom, hogy 30-at néztünk meg, amikor egyre végre rábólintott, hogy az megfelel az igényeinek. Ezzel együtt azonban vele is jól kijöttem.

Jól sejtem, hogy ez egy 0-24-es munka?

Annyival kiegészítve, hogy ráadásul hétfőtől vasárnapig tart. Igazából a karácsony előtti két hét az, amikor egy kicsit lehet pihenni. Máskülönben szinte mindig kint vagyok az edzőpályákon, az irodákban. Állandóan van mit tenni, folyamatos a pörgés.

Ha 9 év múlva is Dávid Rolandnak hívnák a PMFC technikai vezetőjét, akkor azt el tudná fogadni?

Nem is kérdés! Nagyon élvezem a munkámat, ami maximálisan kielégít. Tudom, hogy manapság ez ritka dolog, de én egy elégedett ember vagyok.

Látva a csapat szereplését, ezen nem is csodálkozom.

Én már a nyáron is nagyon pozitívan álltam a dologhoz. Pont most olvastam vissza egy júniusi sms-t, amit Sólyom Csabának küldtem akkor, amikor már tudtuk, hogy Weitner Ádám lesz az edző, de még nem ismertük őt személyesen. Abban az állt, hogy ha Ádám érkezik, akkor az NB II-es csapatunk rendben lesz. És ez így is van!

Interjúnk a Made in PMFC 3. évfolyamának 9. számában jelent meg, a teljes újságot ITT olvashatja el.