Made in PMFC-interjú: Miközben a pályán szinte megállíthatatlan Égi Barbara – a PMFC NB II-es női csapatának 20 bajnokiján 53 (!) találatot szerzett már a 17 éves támadó –, a foci mellett a civil életben is komoly célokat tűz ki maga elé: jogi pályára készül.

Abban mindannyian bíztunk, hogy jól fog sikerülni a PMFC női csapatának első NB II-es szezonja, de azért az eddigi veretlen mérleg és a 154 lőtt gól így is mellbevágó. Ti számítottatok ilyen dominanciára?

Abban nyilván bíztunk, hogy jók leszünk, de eszünkbe sem jutott a nyáron, hogy ennyire ki fogunk emelkedni a mezőnyből. Őszintén szólva, az első fordulóban, a Csepel elleni 0-0 után nagyjából azt vártuk, hogy ilyesmi szezonunk lehet, kemény, nehéz meccsekkel.

Amikor megy a szekér, akkor a lendület viszi a csapatot. De amikor a sokadik kiütéses győzelem is a zsebben van, nem csappan a motiváció?

Szó sincs róla! Egy célért küzdünk mindannyian, és a cél elérése érdekében ki akarjuk magunkból hozni a maximumot minden egyes meccsen és minden edzésen. Nem nehéz odatenni magunkat hétről hétre.

Bajai vagy, ott is kezdtél megismerkedni a focival. Hogyan csöppentél bele?

Még óvodás voltam, amikor volt otthon egy ovifocis program. Tetszett a játék, úgyhogy én is elmentem a fiúkkal, utána szólt az edző, hogy örülne, ha rendszeresen járnék edzésre. Így kezdődött. Nagyon hamar beleszerettem a sportágba, és élveztem azt, hogy a fiúkkal együtt játszhatok. Egészen 15 éves koromig velük együtt edzettem.

Baja után Szegedre aztán Felcsútra kerültél, ami az egyik legjobb hírű akadémia. Tényleg olyan jó?

Szerettem ott lenni. A Szegeden eltöltött egy év után 2,5 esztendőt játszottam Felcsúton, ahol másfél évig kollégista voltam. Ez idő alatt bajnoki címet szereztünk, valamint az U17-es bajnokság gólkirálynője lettem. A felcsúti akadémia a foci terén nagyon magas szintet képvisel, ráadásul rengeteget tanultam és nagyon sokat fejlődtem.

Aztán mégis Pécsre kerültél.

Volt már ennek előzménye, Guszti (Bolboaca Augustin) korábban többször is mondta nekem, hogy szívesen látna Pécsett. Aztán a szüleimmel együtt úgy döntöttünk, hogy a foci és a tanulás szempontjából is az a legjobb döntés, ha a PMFC-hez igazolok. Nem is bántam meg. A csapatba pillanatok alatt beilleszkedtem, hiszen sokakat azért korábbról ismertem már, ráadásul amint idekerültem, behívtak az utánpótlás válogatottba. A kollégiumot eleinte nagyon nehéz volt megszokni, de mára már minden nagyon jó,

Az eredmények is ezt mutatják. Nem csak a csapaté, a tiéd is. Az 52 rúgott gól azért nem mindennapi teljesítmény. Vérbeli csatárhoz illő!

Pedig középpályásnak indultam, először Felcsúton tettek előre, azóta játszom csatárt. Bár be kell vallanom, nagyon élvezem azt, amikor néha hátrébb léphetek a középpályára, én ugyanis „játékos” futballista vagyok. Akkor érzem magam jól, ha sokat van nálam a labda. Persze azért gólt lőni is szeretek!

Volt célkitűzésed ezen a téren?

A szezon előtt úgy voltam vele, hogy 35 gólig szeretnék eljutni. Örülök, hogy ezt sikerült megugranom.

Ennek is köszönhetően pedig lassan készülhettek az NB I-re. Nem tartotok tőle egy kicsit? Azért az egészen más kávéház lesz.

Ez pontosan így van. Izgatottak vagyunk, és a többiek nevében is mondhatom, hogy nagyon várjuk már, hogy az élvonalban játszhassunk. Egyelőre szerintem még fel sem fogtuk, hogy milyen nagy utat tettünk meg idén, de biztos vagyok benne, hogy a nyáron szépen össze fogunk állni, és fel fogjuk venni a versenyt az NB I csapataival is. Természetesen tudjuk jól, hogy ott nem vár majd ránk veretlenség, és biztosan lesznek nagy pofonok is. De nem tartunk ettől, mert mindannyian tanulni akarunk. Azt pedig nem csak a sikerekből, hanem a kudarcokból is lehet, sőt kell is.

Milyen célok lebegnek előtted az élvonalon kívül?

Most az NB I az első! De természetesen idővel jó lenne kipróbálni magam külföldön is, és nem kérdés, hogy szeretnék majd egyszer felnőtt válogatott játékos lenni. De a foci mellett a tanulás is fontos, jövőre jön az érettségi.

Van már esetleg konkrét terved is a továbbtanulásra?

Egyrészt a jog mindig is érdekelt, de a közszolgálati egyetem is szóba jöhet, mivel a nyomozói pálya is tetszik. Egészen kicsi korom óta rajongok a bűnügyi sorozatokért, nagyon érdekel ez a világ, úgyhogy a tanulást sem hanyagolom el.

Megy a kettő együtt? Az élsport és távlati civil tervek?

Kiskorom óta csinálom már a tanulást és a futballt egymás mellett, azaz nekem ez a természetes, és eddig nem tört bele a bicskám. Az mindenesetre különösen motivál most engem a sportban, hogy a PMFC-n kívül máshol is felhívjam magamra a figyelmet, ezért remélem, hogy a válogatottnál is meg tudom majd mutatni, mire vagyok képes.

Interjúnk a Made in PMFC 4. évfolyam 16. számában, 2024. május 11-én jelent meg!