Harminchat évvel ezelőtt a PMSC az UEFA-kupában itthon legyőzte a holland Feyenoord gárdáját.

A város labdarúgásának egyik legszebb pillanata volt, amikor egy kiváló bajnoki év jutalmaként a PMSC a második helyen végzett a labdarúgó NB I-ben. Ennek hozadékaként ellátogatott a baranyai megyeszékhelyre a Feyenoord Rotterdam, az UEFA-kupa 1986-1987-es sorozatában.

A holland élcsapat az első körben jött Újmecsekaljára, ahonnan vesztesen távozott. A sportesemény harmincöt évvel ezelőtt, 1986. szeptember 17-én zajlott le, 15 óra 30 perces kezdéssel. Az összecsapásra a feljegyzések szerint mintegy 14 000 néző volt kíváncsi. A sípot pedig a görög Antonis Vassaras fújta. A két csapat a legerősebbnek vélt összeállításában lépett pályára.

PMSC: Bodnár – Kónya, Toma, Róth (Márton, a 64. percben), Brezniczky – Megyeri, Turi, Bérczy, Dobány – Lovász, Mészáros. Vezetőedző: Garami József.

SC Feyenoord: Hiele – Wijnstekers, Troost, Duut, Van Herpen – Hoekstra, Been, Tahamata, Heus – Hofman (Glinker, a szünetben), Elstrup. Vezetőedző: Rinus Israel.

A Feyenoord elleni mindent eldöntő gólt az első játékrész derekén, a 26. percben szerezték a kiváló jogelődök. Lovász Ferencet rántották le a 16-ostól mintegy 5 méterre. A szabadrúgást Dobány Lajos Róth Antal elé tette, aki a jobboldalon felrobogó Megyeri Károlyt hozta játékba.

A középpályás az ötös magasságából középre adott, Mészáros Ferenc pedig 5 méterről a kapu jobb oldalába fejelt. Ez volt a legfontosabb momentum a találkozón, de azért akadt egy majdnem ehhez fogható másik történés is.A hajrában ugyanis Márton Gábor dobta támadásba a középpályáról Mészáros Ferencet, akit viszont Van Herpen a 16-oson belül lerántott, a bíró pedig 11-est ítélt.

A büntetőt Turi Zsolt végezte el, de a gyenge, jobb alsó sarok felé lőtt labdáját Hiele hálóőr a mezőnybe ütötte. A lefújás pillanatáig ennél nagyobb lehetőség az előny növelésére viszont már nem adódott. Ennek ellenére máig emlékezetes siker volt a harminchat évvel ezelőtti győzelem, aminek a visszavágójára hamarosan szintén kitérünk egy írás erejéig.

Fénykép: Laufer László/Dunántúli Napló