LAPSZEMLE: Először ünnepeljük meg november 4-én a Pécsi Labdarúgás Napját a Pécsi Dózsa Newcastle United felett aratott 1970-es EVK-győzelmére emlékezve. Nem ekkortájt indult azonban a helyi futball első osztályú története. A kezdetekhez még jó negyven évet kell visszautazni az időben…
1929. június 16-án sorsdöntő összecsapásra készült az akkor másodosztályú Pécs-Baranya FC. A miskolci Attila gárdája elleni ütközet tétje az aranyérem és ezzel az élvonalbeli szereplés lehetősége volt. Az akkor nagyjából 45 ezer lakosú baranyai megyeszékhelyen 7 ezer ember gyűlt össze a kezdőrúgásig, akik végül nem távoztak csalódottan, hiszen a hazaiak 3-2-re győzni tudtak, amivel bebiztosították a feljutást.
Még ugyanazon esztendő szeptember 1-én következhetett Pécs történetének első élvonalbeli futballmérkőzése! A vizitáló Budai 33 legyőzésének reményében a piros-kék helyi kedvencek a Szulik – Ivancsics, Krebsz – Palkó, Halas, Teszler – Kovács, Tritz, Kautzky, Szabó L., Köves összeállításban futottak ki.
Nem volt azonban szerencsés a debütálás, hiszen a pécsi hálóőr, Szulik Rezső már a 18. percben fejsérülést szenvedett. A kor szellemének megfelelően előbb a gyepen élesztgették, majd egy mentőautóval elvitték a klinikára, ahol ellátták a 15 centis sebet. Végül egy hatalmas turbánnal a fején a 67. minutumban érkezett vissza a portás védeni. Addig a csatár Szabó Lajosnak kellett helyettesítenie őt, ám ezt nem sok sikerrel tette, hiszen tíz emberrel védekezve 0-3-ra elmentek a budaiak. Az álláson pedig már tizenegy emberrel sem tudtak kozmetikázni a hazaiak, így vereséggel kezdődött a szereplés…
A város első élvonalbeli gólja Pajor II Lajos nevéhez fűződik, aki szeptember 15-én az MTK, tehát az aktuális bajnok ellen talált be a Hungária körúton. Pontos lövése egyébként egy pontot ért, hiszen a mérkőzés 1-1-re végződött.
November 10-én sor került az első győzelemre is a legjobbak között. A Nemzeti SC távozott 0-3-mal Pécsről, ezt követően pedig be is indult a Pécs-Baranya FC gépezete: a szezon végén sikerült kiharcolni a bennmaradást érő 9. helyet. Igaz, a következő évad már nem volt ilyen sikeres, hiszen a baranyaiak a 12-es mezőny utolsó helyén végeztek, így búcsúzni kényszerültek. Többször pedig nem is lehetett találkozni velük az élvonalban, végül 1935-ben egyesültek a Somogy FC-vel.
Szöveg forrása: Pécsi Hírek, 2016. október 17., hétfő, XIV. évfolyam, 38. szám