Made in PMFC-interjú: Ha nincs a szívbetegsége, talán még most is az NB I-ben rúgná a bőrt, de a kettétört pályafutáson sem kesergett sokáig. Felépített egy sikeres játékosügynökséget, hétről-hétre láthatjuk szakértőként az M4 Sport közvetítéseiben, és bár a munkája miatt jó ideje a fővárosban él, a szíve mindig is pécsi marad. Dr. Horváth Zsolt imád dolgozni, a PMFC idei játékát látva pedig elégedetten csettint.
Nagyjából öt évvel ezelőtt, szinte egyik pillanatról a másikra kellett abbahagynia az élsportot egy szívbetegség miatt. Az MTK futballistája volt akkor, jól is ment a játék. Mennyire tört össze?
Amikor a szívemmel kórházba kerültem, kb. két hónapot kellett a klinikán töltenem. Jó sok időm volt tanakodni magamban, hogy akkor most mi is lesz. Szerencsés alkat vagyok, hiszen alapvetően nem szeretek rágódni a negatívumokon, inkább mindenben az előre mutatót keresem. Ahogy vége lett a pályafutásomnak, szinte azonnal jött a televíziós szakkommentátori felkérés, és az ügynökségem felépítésén is rögtön elkezdtem dolgozni. Szerencsére nem igazán volt időm szomorkodni.
Játékosügynökként milyenek a mindennapjai?
A munkamódszerem azon alapul, hogy minden egyes játékosommal folyamatosan tartom a kapcsolatot. Nálam nincs olyan, hogy hétvége, amit én viszek, az egy 0-24-es meló. Hiszen akkor végzem jól a munkámat, ha a velem szerződésben lévő futballistákat maximálisan tudom segíteni a pályafutásukban, de akár a személyes problémáik megoldásában is.
Hány játékossal dolgozik most együtt?
Jelenleg nagyjából 25 futballista tartozik hozzám, azt gondolom, ez még egy kezelhető szám. Ennél sokkal több esetén már lehet, hogy kellene mellém még valaki, de az egy nehéz ügy. Tudni kell ugyanis, hogy magammal szemben maximalista vagyok, és a környezetemtől is ezt várnám el.
A 25-ben akad pécsi is?
Igen, a PMFC jelenleg második számú fiatal kapusa, Kovács Péter, és Kocsis Bence is az én játékosom.
Gondolom, elégedetten figyeli a PMFC szereplését.
Nem is kérdés! Teljes mértékben képben vagyok, nemhogy az eredményeket, de még az összeállítást is minden egyes meccsnél végigböngészem. Tudja, én pécsi voltam, és aki egyszer pécsi volt, az az is marad. Hiába lakom jelenleg Budapesten a munkám miatt, a szívem egy igen nagy része Pécsé. Szerencsém van, hiszen Magyarország két legszebb városa Pécs és a főváros.
A televíziós szereplés inkább munka vagy szórakozás?
Egy kicsit mind a kettő. Nyilván szakmailag szép kihívás mindig valami érdekeset mondani, kiszúrni azt, amit talán más nem. Ugyanakkor remek kikapcsolódás is nekem. Ráadásul így az ügynökséggel és a tévével együtt elmondhatom, hogy ott vagyok a pálya közelében. Pont úgy, ahogyan mindig is szerettem volna.
Amikor PMFC-meccsre hívják a stúdióba, azért nagyobbat dobban szíve?
Hogyne! Az mindig nagyon jó érzés, hiszen rengeteg csodálatos emléket őrzök a klubról. Az pedig jól látszik, hogy a nyáron nagyon jól összerakták a PMFC-t, a fizikai része nyilvánvalóan kiválóan sikerült a munkának. Máskülönben hogyan tudott volna ennyi szoros, késhegyre menő csatát egy-egy góllal behúzni a gárda?
Interjúnk a Made in PMFC 3. évfolyamának 8. számában jelent meg, a teljes újságot ITT olvashatja el.