Szombaton délután – az NB III Közép-csoport 17. fordulójában– először játszhat bajnoki mérkőzést volt csapata ellen a Pénzügyőr SE huszonnyolc éves, a védelem bármely posztján bevethető futballistája, Luczek Dávid (képünkön balról), akiről tudva levő, hogy ezer szállal kötődik Pécshez és a PMFC-hez. Már csak abból fakadóan is, mert a baranyai megyeszékhelyen látta meg a napvilágot, majd Mecsekalján nevelkedett, s a piros-feketék között 2006 tavaszán bemutatkozhatott az első osztályban is. Az NB I-ben összesen két, az NB II-ben pedig huszonhét alkalommal ölthette magára a pécsi mezt.
– Természetesen nagyon várom a hétvégi meccset, hiszen minden szempontból hazatérek. 14 szép évet töltöttem el a klubnál – kezdte Luczek Dávid. – Őszintén szólva nem számítottam már arra, hogy tétmeccsen még pályára lépek a Stadion utcában. Hála Istennek ez ismét megadatik, de külön nem készülök a mérkőzésre, ezen a hétvégén is nyerni szeretnék, ahogy mindig. Felnőtt szinten egy NB II-es bronzérem a legkiemelkedőbb eredményem, ami sajnos abban az időszakban kudarcnak számított Pécsett. Ettől függetlenül büszke vagyok rá. Mellette természetesen az első osztályban való szereplésre gondolok vissza jó szívvel és arra, hogy ezt ott sikerül elérnem, ahol felnőttem, nevelkedtem.
Luczek Dávid a Stadion utcát elhagyva a régióban talált csapatra, játszott Dombóváron, Bólyban, majd sokáig Sellyén, mígnem 2014-ben Budapestre költözött. Dolgos mindennapjai mellett persze nem akart elszakadni a labdarúgástól sem. Egy barátja közbenjárásával az akkor még a BLASZ I-ben szereplő Pénzügyőr SE-nél próbálkozott, ahol gyorsan otthonra lelt. A pasarétiek között jól ment neki a játék, azóta is alapembernek számít. Első szezonjában még csak a második helyen végeztek, a 2014/2015-ös bajnokságot viszont megnyerték, így visszajutottak az NB III-ba. A legutóbbi fordulóban összegyűlt 5 sárgája miatt nem léphetett pályára. Jókor jött számára a kényszerpihenő, így most megmutathatja magát nevelőklubja ellen.
– Nem lehet okunk panaszra, nagyon összetartó csapatunk van, ahol a játékosok többsége baráti viszonyban is van egymással. Az érem másik oldala, hogy kiváló körülmények között, nyugodtan dolgozhatunk hétről hétre, a csapat magja pedig évek óta együtt játszik, így könnyebben ki tudjuk hozni egymásból a maximumot. A jelenlegi harmadosztály egyik legjobb csapata a Pécs, ez vitathatatlan – folytatta. – Nagyon sok a sikeréhes fiatal, akiket megtámasztanak az idősebb, tapasztalt játékosok, úgy, mint Sólyom Csaba, Koller Krisztián, vagy Fellai József. A pécsiek jelenleg lendületben vannak, és biztosan mindent megtesznek, hogy otthon tartsák a 3 pontot, de nem adjuk könnyen a bőrünket és nyerni szeretnénk. Egy kevés gólt hozó, küzdelmes meccsre számítok – tette hozzá a Pénzügyőr SE játékosa.
Ha teheti, gyakorta hazalátogat
Bár a munka és a foci főleg a fővároshoz köti, azért, ha ideje engedi, hazalátogat a családjához és barátaihoz. Elvégre nem olyan nagy a távolság Budapest és Pécs között, így nem sokat vacillált akkor sem, amikor kézhez kapta meghívóját a Pécsi Labdarúgás Napjára. Elmondása szerint nagyon örült neki, hogy élvonalbeli múltja miatt a meghívottak között szerepelt az első ízben megrendezett eseményen, amit egy rendkívül jó kezdeményezésnek tart. Ezzel kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy hosszútávon hagyomány lesz belőle. Azt azért kicsit sajnálja, hogy sokan nem tudtak elmenni a Kodály Központban rendezett gálaünnepségre, de így is volt, akivel lassan 10 éve nem találkozott, így igazán jól esett feleleveníteni a régi emlékeket. Nem is beszélve a „nagy” hősökről, akik komoly eredményeket értek el néhány évtizeddel ezelőtt, és akiket élmény volt látnia és hallgatnia:
– Szerencsésnek tartom magam, hogy néhányukkal együtt dolgozhattam és tanulhattam tőlük – nyilatkozta az esemény kapcsán.
Fénykép: Müller Andrea
