A pécsiek utolsó Rappan Kupa csoportmeccsüket már nem tudták megnyerni, de így is bejutottak a negyeddöntőbe.

A pécsi labdarúgás szempontjából szép időszak volt 1962 nyara, különösképp a Pécsi Dózsa együttese számára, melynek játékosai a holtszezonban sem a strandon lógatták a lábukat. A lila-fehérek július 1-én utolsó csoportmeccsükre készültek a Rappan Kupában, amelyet Intertotó Kupának is neveztek. A Dózsások ráadásul nagyon jól szerepeltek, mérlegük öt meccset követően öt győzelem volt, 17:7-es gólkülönbséggel.

Az egykori elődök a nemzetközi színtér egyik legjobban szereplő magyar csapataként nem csak a baranyai megyeszékhely lakosainak figyelmét keltették fel, hanem az egész országét. A FC Blauw-Wit Amsterdam elleni utolsó fellépés előtt az alakulat tagjai busszal utaztak fel Budapestre, majd egy nappal később jó hangulatban ültek fel a hatalmas KLM-típusú repülőgépre, melynek úti célja Hollandia fővárosa, Amsterdam volt.

A Leiden Stadionban rendezett mérkőzésre közel ötezren látogattak ki annak ellenére, hogy a helyi kedvenceknek már semmi esélyük nem volt a továbbjutásra. Az összecsapás izgalmas küzdelmet hozott. Akadtak mindkét oldalon kapufák is, ám a hálók végül érintetlenek maradtak. Egy esetben pedig Rummel játékvezető nem adott meg egy tizenegyest a pécsieknek, így hát 0-0-s döntetlennel zárult a Pécsi Dózsa utolsó csoportmeccse.

FC Blauw-Wit Amsterdam: Van Heeswijk – Ferry, Royé, Koers – Hughes, Dekker, de Vries, Mul, Bleijenberg – Koeman, Clement. Vezetőedző: Jack Mansell.

Pécsi Dózsa SC: Danka (Zengői, 46.) – Csupák, Kocsis, Hegyi – Serédi, Halasi –Györkő, Dunai I., Opova, Dunai II., Török. Vezetőedző: Kállai Lipót.

Kállai Lipót együttesének semmi oka nem lehetett a szégyenkezésre, sőt! A Pécsi Dózsa SC labdarúgócsapata teljesen megérdemelten, veretlenül zárta csoportját. Az akkori fiúk hat meccsük alatt ötször győzedelmeskedtek és egyszer végeztek döntetlenre. Gólkülönbségük pedig 17-7 volt. Így aztán a pécsiek örömittasan, a negyeddöntőt várva térhettek haza.

A Pécsi Dózsa mellett a legjobb nyolc közé jutott még az Újpesti Dózsa és a Tatabánya, továbbá a svájci Servette, az akkor még csehszlovák Slovan, a jugoszláv NK Rijeka és az OFK Belgrade, valamint az olasz Padova csapata. Hogy a baranyaiakat kivel sorsolták össze, azt most szándékosan nem áruljuk el. Szóljon erről majd nagy sikerű sorozatunk következő, 7. része. Erre viszont még egy kicsit várni kell, hiszen annak a párosításnak a találkozóját 1962. augusztus 29-én játszották.