A PMSC színeiben 155 bajnoki mérkőzésen pályára lépő egykori hátvédünk ma ünnepli születésnapját.
Bódog Tamás nevével manapság főleg a nemzetközi labdarúgás hírei között találkozhatunk, klubunk korábbi védője ugyanis a dán élvonalban szereplő, jelenleg ezüstérmes helyen álló Bröndby IF másodedzőjeként tevékenykedik. A sors fintora, hogy nyáron az Európa Liga-selejtezők során éppen a Dárdai Pál vezette Hertha BSC-vel kerültek össze, és ki is ejtették a németeket, de végül a Panathinaikos az utolsó körben elütötte őket a csoportkörtől.
Az aktív labdarúgástól mára már visszavonult Bódog Tamás pályafutását a jogelőd PMSC-ben kezdte, igaz 1970. szeptember 26-án Dunaújvárosban született, ahonnan aztán Bácsalmás érintésével került Pécsre. Garami József mesteredző pedig nem is várt sokáig a bevetésével. Első NB I-es mérkőzését egészen fiatalon, 1988. december 3-án játszotta belső védőként, méghozzá itthon az Újpesti Dózsa ellen 2-0-ra megnyert találkozón. Ezek után nem is hagyott ki sok meccset, miközben a védelem szinte minden posztján megfordult.
Második szezonjában egy Vasas elleni idegenbeli első osztályú találkozón megszerezte élete első NB I-es gólját is. Az 1990/91-es szezon végén ráadásul a bajnoki dobogóra is felállhatott, hiszen a Pécs a Honvéd és az FTC mögött bronzérmes helyen zárt. Legnagyobb mecsekaljai sikerét viszont 1990-ben aratta, a PMSC ugyanis a Budapesti Honvédot legyőzve története során első ízben hódította el a Magyar Népköztársaság Kupát. Bár Bódog Tamás a tatabányai finálén sérülés miatt nem játszhatott, de az odavezető út során négy kupameccsen szerepelt.
Ezt követően társaival együtt belekóstolhatott a nemzetközi kupaszereplés ízében is, hiszen 1991. őszén az UEFA Kupa első fordulójában a német VfB Stuttgart ellen vívtak ádáz csatát. A kétmeccses párharc végén ugyan búcsúzni kényszerültek, de maradandó élménnyel lettek gazdagabbak. Bódog Tamás 1994-ig erősítette a piros-feketéket, csapatunk színeiben összesen száztizenöt NB I-es mérkőzésen tízezer-száznyolcvanöt percet futballozott és ezalatt kétszer tudott eredményes lenni – második gólját a Videotonnak lőtte még 1992-ben. Utolsó meccsét a pécsiek között 1994. június 11-én játszotta a Fáy utcában a Vasas ellen.
Nevét örökre beírta a pécsi labdarúgás krónikáiba, arról nem is beszélve, hogy tehetsége okán többre volt hivatott. A baranyaiaknak búcsút intve a német SSV Ulm 1846 együtteséhez igazolt. Ott Egészen 2000-ig itt játszott. 142 meccsen kapott bizalmat edzőitől, és ő ezt 18 góllal hálálta meg. Ezután rövid ideig a szintén német SpVgg Au/Iller csapatát erősítette. 2000-től az 1. FSV Mainz 05 játékosa volt. Itt ugyan nem sikerült átlépnie a százas álomhatárt a játszott meccsek tekintetében, hiszen “csak” 92 találkozón vetették be, egészen 2006-ig. Majd a Mainz második számú csapatában is játszott, ahol már inkább szakmai tanácsokat adott edzőjének, amolyan játékos-edzőként.
A válogatottban 2000. február 23-án mutatkozott be Ausztria ellen. A következő alkalomra közel két évet kellett várnia, ami viszont minden bizonnyal nem élete legszebb emléke, hiszen Horvátország ellen bokasérülést szenvedett, ami miatt kórházba kellett szállítani. Egy évre rá további három meccsen játszott címeres mezben. Bódog Tamás játékoskarrierjét befejezve maradt a Mainznál, ahol a második csapat pályaedzőjeként dolgozott. Majd a Videotonnál tevékenykedett, később visszatért Németországba, ahol aztán a másodosztályú RB Leipzig-nél edzősködött. A közelmúltban pedig a patinás dán Bröndby IF szakmai stábjában kapott lehetőséget a bizonyításra.
Klubunk a ma 46. életévét betöltő Bódog Tamásnak ezúton kíván nagyon boldog születésnapot!