Ötven esztendővel ezelőtt, 1968. augusztus 30-án Pécsett született Palaczky János, aki egészen fiatalon kezdett el focizni. Akkoriban szakemberek járták az iskolákat és toborozták a gyerekeket a PMSC számára. A háromszázas létszámot végül harmincasra szűkítették le Garami Józsefék, ebbe pedig ő is beleesett, ezután pedig 1978-ban le is igazolták a mecsekaljaiakhoz.

A piros-feketéknél végigjárta az utánpótlás csapatokat, tizennégy évesen pedig már behívták a serdülő válogatottba. Onnantól éveken keresztül szerepelt különböző korosztályos nemzeti csapatokban. Ez idő alatt részt vettek Kínában az Ifjúsági Világbajnokságon, ahol a nyolcaddöntőig jutottak, Észak-Koreában pedig megnyerték az Ifjúság Barátság Versenyt.

A baranyaiaknál a nagy nap számára 1986. október 4-én érkezett el, ekkor debütálhatott az NB I-ben. Méghozzá a tízezer néző előtt lejátszott Békéscsaba Előre Spartacus SE – PMSC bajnoki összecsapáson, ami gól nélküli döntetlennel végződött. Palaczky János kizárólag a legmagasabb bajnoki osztályban összesen százhuszonhét alkalommal futott ki a pályára piros-feketében.

Ezalatt nem kis sikereket ért el társaival, 1987-ben kupadöntős, 1990-ben pedig Magyar Kupa-győztes volt, de alaposan kivette a részét a bajnoki bronzérem begyűjtéséből is. Ennek köszönhetően a Péccsel kiléphetett a nemzetközi porondra, ahol olyan sztárcsapatok ellen játszottak, mint az angol Manchester United, vagy a német VfB Stuttgart.

Palaczky János játékospályafutása az 1990-es évek elején volt a csúcson, akkor érte az a megtiszteltetés is, hogy behívták a felnőtt válogatottba. Az álma 1990. március 20-án teljesült, amikor is az Egyesült Államok elleni 2-0-ra megnyert mérkőzésen először léphetett pályára piros-fehér-zöldben. Hazánkat összesen hét alkalommal képviselte. Azt még ő is elismerte, hogy több volt benne, ám ezen utólag már nem kesereg.

A legendássá váló hátvéd 1994-ben távozott a PMSC-től és a szintén helyi DD Gáz gárdájában futballozott tovább, majd hajtva a kalandvágytól Ausztriát célozta meg. A szomszédos országban összesen hat évet játszott különböző harmad- illetve ötödosztályú csapatokban. Az ezredforduló nyarán ismét visszatért a Stadion utcában, ahol egy komolyabb sérülés miatt már csak négy NB I-es meccs jutott neki.

Később megfordult az NB III-as Kozármislenynél is, 2004-ben viszont befejezte az aktív labdarúgást. Visszavonulását követően egy ideig némileg eltávolodott a focitól, a vállalkozóként élt. Mérkőzéseken természetesen gyakorta megfordult és játszott az öregfiúk-bajnokságban, illetve a tervei között szerepelt az is, hogy edző lesz. Korábbi válogatott védőnk a közelmúltban a PMFC utánpótlásban is dolgozott, jelenleg a civil életben tevékenykedik.

Fénykép: Laufer László/Dunántúli Napló